Friss topikok

Címkék

Naptár

december 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

HANGUGA 1 - Első lecke kiegészítése (további szavak)

2014.02.06. 08:56 Bteam

Az alábbi szavak a Hanguga 1 első lecójának további szavai. Jó tanulást ^___^

의자 (üidzsá) = Szék
연필
(jonphil) = Ceruza
칠판 (csilphán) = Tábla (iskolai)
피아노 (phiáno) = Zongora
창문
(csángmun) = Ablak
시계
(sikje) = Óra (főnév)
텔레피전
(thellephidzson) = Televízió
전화
(csonhvá) = Telefon 
영어
(janga) = Angol
(csek) = Könyv
가방
(kábáng) = Táska

Keresd meg az alábbi képen, az eddig tanult szavakat:)

Untitled-1_1.jpg

http://www.indiana.edu/~koreanrs/kordic.html   Ezen a linken egy képes hangos szótárt találtok....remek kis oldal a szavak kiejtésének gyakorlásához. Próbáld kiolvasni az adott szót, majd ellenőrizd magad a képre kattintva. Jobboldalon találhatóak a kategóriák listája.

Jó szórakozást:):):) 

Szólj hozzá!

HANGUGA 1 - Első lecke

2014.01.13. 13:52 Bteam

Nos akkor kezdjük is el szép lassan a Hanguga1 című tankönyv első leckéjét. Először is próbáld elolvasni a párbeszédet. Nem baj ha még nem érted miről szól a párbeszéd, azt majd lejjebb görgetve megtudhatod ^^

Untitled-1.jpg

És akkor el is kezdhetjük kivesézni ezt a kis szösszenetet:)

선생님 : 안녕하세요? 이름이 무엇입니까? 
(szonszengnyim: ánnyonghászéjó? irümi muosimnyikká?)
Tanárnő: Szia! Hogy hívnak?

-----

마리아 : 안녕하세요? 저는 마리아입니다. 선생님, 이것은 무엇입니까?
(máriá: ánnyonghászéjó? csonün máriáimnyidá. szonszengnyim, igoszün muosimnyikká?)
Maria: Jó napot! Az én nevem Maria. Tanárnő, ez itt micsoda?

-----

선생님 : 그것은 책상입니다.
(szonszengnyim: kügoszün csekszángimnyidá)
Tanárnő: Az ott egy íróasztal.

--------------------------------------------------------------------

Most vegyük át szavanként: (a szótári alak a magyarban menni, inni stb. a koreaiban a szótári alak végződése -다 pl. 가,  마시다)

선생님 (szonszengnyim)- tanár/tanár nő
안녕하세요? (ánnyonghászéjó) - üdvözlöm/hello/szia stb.  (kérdőjelet használnak a végén mert az eredeti jelentése nem szó szerint sziát jelent)
이름 (irüm)- név
~이/~가 (-i/-gá)- alanyeset ragja
무엇 (muot)- micsoda?
~입니까? (-imnyikká)- ez egy végződés, amivel a van/létezik szót fejezzük ki, de kizárólag kérdőmondat végén. (udvarias forma)
~입니다. (-imnyidá)- ez a toldalék szintén a van/létezik szót fejezi ki, de ez kijelentő mondat végén. (udvarias forma)
마리아 - Maria (a kislány neve^^)
(cso)- én (udvarias forma)
~는/~은 (-nün)- témajelölő végződés
마리아입니다. - a Maria+a van/létezik végződés = Maria vagyok (udvarias forma)
이것 (igot)- ez a dolog/ez
무엇입니까? (muosimnyikká) Micsoda+van/létezik végződés kérdő változata = micsoda?
그것 (kügot)- az a dolog/az
책상 (csekszáng)íróasztal
 

Most vegyük át kicsit részletesebben az első lecónkban használt végződéseket:

alanyeset ragja: ~이 vagy ~가 
~이 (mássalhangzó után)
~가 (magánhangzó után)
Ezzel a végződéssel a mondat alanyát jelöljük, csak főnevekhez kapcsolható. A mondatban az új információ jelölésére használjuk, de ha már ismert az alany, akkor a témajelölő végződést használjuk a beszélgetés későbbi részében. pl:
이름 무엇입니까? - mi az ön NEVE? (alanyeset rag)
제 이름  마리아입니다. -a NEVEM Maria. (témajelölő)

témajelölő végződés: ~는 vagy ~은
~은 (mássalhangzó után)
~는 (magánhangzó után)
Ezzel a végződéssel jelezzük a mondatunk témáját, de ekkor már többnyire ismert dologról van szó.

Mondat végződés: (udvarias)
~입니까 -kérdő mondat végén
~입니다 -kijelentő mondat végén    kiejtéskor a ㅂ aza P betűt az utána közvetlen álló ㄴ azaz N hang miatt, M-nek ejtjük, vagyis nem 'ipnidá' hanem 'imnyidá'

pl. 책상 - íróasztal
    이것은 책상입니까? -Ez egy íróasztal(van)? (igoszün csekszángimnyikká?)
    네. 이것은 책상입니다. -Igen. Ez egy íróasztal(van). (ne. igoszün csekszángimnyidá)

Szólj hozzá!

Olvasás gyakorlása

2014.01.04. 21:36 Bteam

kpop_logos_by___tarikpop_by_tarikpop-d6fuyv0.jpg

Mai leckénkben nem haladtunk tovább az anyaggal, hanem összeválogattuk néhány kpop együttes koreai átiratát gyakorlás képpen. Hiszen amíg nem tudunk jól olvasni, addig nehéz lesz számunkra megérteni a későbbi leckéket. Kíváncsi vagyok ki hányat tud helyesen kiolvasni, és rájönni, hogy melyik bandáról van szó ^^ FIGHTING!!!

* a szavak helyes kiejtését megtaláljátok lejjebb :) Addig nem ér lesni......

1. 비스트

2. 빅뱅

3. 에프엑스

4. 카라

5. 샤이니 

6. 투애니원

7. 포미닛

8. 신화

9. 시크릿

10. 레인보우

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

1. biszüthü = B2ST

2. bigbeng = Bigbang

3. ephüexü = f(x)

4. khárá = Kara

5. sjáini = Shinee

6. thuenivon = 2Ne1

7. phominit = 4minute

8. sinhvá = Shinwa

9. sikhürit = Secret

10. reinbou = Rainbow

Szólj hozzá!

Címkék: gyakorlás

Szótagok szerkesztése

2014.01.04. 21:36 Bteam

tumblr_m0onowRWeE1qkyzm3o1_1280.jpg

Mint előző leckénkben említettük, a hangul alapvetően egy ABC, de az írásmódja más mint az általunk megszokott balról jobbra haladó lineáris írásnak. A koreai betűket szótagonként kis blokkokba rendezik, aminek olvasási iránya föntről lefelé illetve balról jobbra halad. Ha egy adott szótag magánhangzóval kezdődik, akkor elé kell írni a (ng)-t, mivel a koreai szótagegység minimum egy magánhangzóból és egy mássalhangzóból áll. Szótag elején az ng hangot egyáltalán nem ejtjük. pl: =á , 오=o

A szótagegységek elrendezésének lehetséges módjai:

Hangeul_letter.png

A piros színű rublika a kezdő mássalhangzó helyét jelöli, a sárga a magánhangzót/hangzókat, a kék pedig a záró mássalhangzót/hangzókat. 

Most már mindenki tudja hogyan kell szótagokat leírni. A hosszabb szavak alkotásához nem kell mást tenni, csak a szótagokat egymás után írni sorba, balról jobbra haladva. 

Szólj hozzá!

Ismerkedés a koreai betűkkel (hangul)

2013.11.20. 14:24 Bteam

6712184693_5dcc3b127f_o_1384945322.jpg_4608x3072

Mai lecónkban a koreai ABC-vel, hivatalos nevén hangul-lel fogunk foglalkozni, de mielőtt belevágnánk, először írok pár mondatot a keletkezéséről. Egészen 1440-es évekig koreában is a kínai írásjegyeket használták, amit csak a nemesi származásúaknak volt lehetősége megtanulni, így a koreai lakosság nagy része írás és olvasás tudatlan volt. Sejong király 1440-ben megalkotta a ma is használatos hangul-t, ami 24 gyökből (betűből) áll. Az egyik különlegessége, hogy nem egymás mellé írják a betűket, mint a latin írásnál, hanem adott szabály szerint, szótagokba rendezik őket. Emiatt keverik össze sokan első ránézésre a kínai írásjelekkel. A tudosók és nemesek nyomása miatt a hangul sokáig nem lehetett hivatalos írásmód koreában és egészen az 1900-as évek elejéig használták a kínai írásjeleket, de 1949 óta kizárólag hangullel írnak.

 

Na és akkor lássuk!!! ^^

(romanizálásnál a magyar kiejtés szerint írom át a betűket és szavakat a könyebb kiejtés érdekében. Angol oldalaknál kicsit máshogy írják át a szavakat pl: száránghejo(magyar átírás) - saranghaeyo(angol átírás)

Magánhangzók:  

Alap:

(á)

(a) kicsit o-san ejtik.

(o)

(u)

(ü)

(i)

(e)        

(e)

  (e)  vagy 'üi'...legtöbbször birtokos ragként szerepel a szó végén, ahol inkább e-nek ejtik

J+Alap:

(já) 

(ja) de szinte majdnem o-nak mondják

(jo)

(ju)

(je)

(je)

V+Alap:

(vá)  ㅗ+

(vo)  ㅜ+

(ve)

(ve)

 (ve)  de ha mássalhangzó szerepel előtte, akkor inkább csak e-nek hangzik.

(vi)

Mássalhangzók:

(g vagy k)         (kk) erősebben ejtik        ㅋ (kh) ez is 'k' hang de a vége hehezetes

(n)

(t vagy d)          (tt)              ㅌ (th)

(r vagy l)

(m)

(b vagy p)          (pp)             ㅍ (ph)

(sz) az i betű előtt S-nek, ha a szó végén szerepel akkor T-nek ejtjük           (ssz)

(ng) ha a szótag elején áll, akkor nem ejtjük, ha a végén akkor torokban képzett g betűre hasonlít a kiejtése.

(cs/dzs)              (ccs)                  (csh)      ha a szó végén szerepelnek akkor általában alig kiejtett elharapott T-nek ejtik

(h)

___________________________________________________________

A következő leckénkben majd megmutatjuk, hogy  hogyan kell helyesen szótagokat írni:)

1 komment

Címkék: hangul

süti beállítások módosítása